Don nyomozásai A pszhiogyilkos

1. rész A lesülyedt alkoholista

Sötét felhők borítják Bjoren city utcáit. Az eső egyenletes hangos kopogása az üvegablakon, ami megtörte a csendet a város egyik legmagasabb épületében. -Don! Rossz hír. -Rontott be, kopogás nélkül egy szűk helységbe egy rendőr. A magas, sima kerek arcú férfi meghökkenve látta, hogy munkatársa fejét asztalra téve alszik. Megvakarta rövid dús barna haját, majd odalépve, az asztalra csapot. -Ébresztő! -Kiálltott. -Mi, mi van? -Hebegte a még félkába idősődő nyomozó, majd a férfi sötét zöld szemébe nézett. -Lestor? Te vagy az? -Nem, a hasonmásom. Ugyan ki lenne, Don? Kérlek, kapd össze magad, gyilkosság történt. -Gyilkosság? Mégis hol, és ki? -Majd szavába vágott Lestor. -A kapitány hivatt, majd ő tájékoztat a részletekről. -Ezután elindult az ajtó felé, egy pilanatra megállt, visszanézett Don-ra, de már nem az egykori világhírű magánnyomozót látta, hanem egy lecsúszott, önsajnálatba vergődő öreg pacákot. Be is csapta rá az ajtót. Don megtörölte szemeit, megforgatta elgémberedett nyakát majd ezüst karórájára nézett. "Hú, már ennyi az idő!" Feltápászkodott nehezen, majd lassú komotos léptekkel elindult az iroda felé. Pár lépésnyire volt John irodája, mégis óráknak tűnt az út. Kollegák már nem csípték az öreget, elfordultak tőle, megvetették, szinte már szánták, ahová süllyedt. Odaért, kopogott illedelmesen majd szólította felettese és belépett. -Foglalj helyett. -Mondta a szintén idős, kopaszodó férfi. Mogyoró barna szemeivel a nyomozót vizslatta. -A lényegre térek. -Állt fel helyéről a kapitány s dús barnás szakállát dörzsölgette. -Történt egy gyilkosság, egy prostituált az áldozat. -Nekem akarja adni az ügyet? -Igen. Helyesbetík, csak akartam. -Ezt nem értem. Akkor minek rendelt ide? -Nézd Don. Hagyjuk a formalitásokat és egy percre tekintsünk el a fönök beosztott viszonytól. Most mint barát mondom neked ezt. Szedd össze magad, tedd rendbe az életed. Már egy éve, hogy meghalt. Kaptál szabadságot is, úgy tűnik kevés volt. -Figyelj. -Várj, kérlek hadd fejezem be. Rég óta ismerlek, mint barát s mint rendőr. Világhírű detektív voltál, aki olyan ügyeket oldott meg többek közt, ami másnak lehetetlennek bizonyult. 48 éves vagy még csak, de kinézzel vagy 70-nek. Rászoktál a bagóra, italra, késel, hanyag vagy, ez nem mehet így tovább. Igen, egy pillanatra neked akartam adni ezt az ügyet, de így rádnézve meggondoltam magam. -Kérlek John. -Hisz ápolatlan vagy és büdös! Mikor fürödtél utoljára? Ilyen nyúzott fejjel, szerinted hiteles lennél. -Igazad van. -Válaszolta, majd búsan távozni.készült volna, mire John az ajtóban megállította. -Rendben. -Ült vissza székére, majd lábát asztalára téve keresztbe rakta. Fekete ingjében s egyenruhában, mint egy maffia fönök, olyan volt, csak a cigaretta hiányzott szájából. - Mi van rendben? -Kérdezett vissza Don. -Tiéd az eset, kapsz egy esélyt, a barátságunkra nézve és az egykori tekintélyed miatt. -Köszönöm, nem csalódsz. -Remélem. - Már távozott volna, mire John köhögött egyet. -Doon! -Igen? -Az akta! - Jah, persze, kösz mégegyszer. -Átnyújtotta neki a papírhalmot majd szinte futva távozott. Viszarohant irodájába, fekete aktatáskájába gyűrte a papírokat, asztaláról felkapta fekete kalapját és elhagyta a tízemeletes épületet. Beült ezüst színű régi fordjába, ami a járda mellett parkolt, munkahelye előtt s elindult haza, hogy belevesse magát újabb nyomozásába. Majd egy óra kocsikázást követően hazaért. Útja alatt végig a fönöke szavain rágódott. "Igaza lehet" Gondolta magában. " Talán most jött el az idő, hogy új életet kezdjek, és összekapjam magam. Igen, ez a feladat alkalmas rá bebizonyítsam mit is érek valójában, ki is az a Don! " Kiszállt autójából, bezárta majd kotorászott zsebébe. Megállt egy tízemeletes régi lepukant lakás előtt, nehezen megtalálta lakáskulcsát, kinyitotta. Ezekkel a gondolatokkal csukta be maga mögött az ajtót. Lezárta az eddigi szánalmasnak mondott önsajnálatban vergődő életét. Hamar átöltözött és eltette magát másnapra.

2. rész Egy új élet

06:00, A vekker csörög Don hamar felébredt rá. Rácsapót félálomba majd visszadőlt. Pár perc után, aztán mégis felriadt. "Jaj az ügy amit a parancsnok adott" Összeszedve magát lemosdott felöltözött fogat mosott. Mielőtt elhagyta volna szobáját szétnézett egy pillanatra, a koszos szakadt kanapéra koszra porra a földön s polcokon és a széthagyott szemétre a fotelon és asztalon. "Ennek itt vége, itt most egy új ember lép ki az ajtón" Ezzel a gondolattal indult a munkába. Útja során megállt egy boltba reggelit és innivalót venni ami ezúttal egy kifli és víz volt. Vett egy nikotintapaszt is. Nagy volt a kísértés megálljon a kocsmánál, de végül úrrá lett önmagán. A rendőrségen, mindenki a kivirult ápolt és tiszta nyomozót figyelte, sokan össze is súgtak, nem értették mi történt vele egyik napról a másikra. Don peckesen magabiztosan vonult végig a folyosón köszönve kollegáinak egyenest irodájába. Épp hogy helyet foglalt, fönöke nyitott be hozzá. -Don te itt? - Nézett meglepően órájára. - Hisz időben beértél? És mi ez az illat? Tán fürödtél? Nem ismerek rád. - Tátva maradt a szája. Don csak mosolygott, semmit se szólt. Odalépett hozzá és vállon veregette. - Ez az a ember, akit én ismertem, a barátom. Csak így tovább! - Lerakott pár papír munkát neki és hamar magára is hagyta őt. Don be le kezdett a prostituált esetének átnézésébe. Órák óta nyálazta a papírhalmot, többször is átfutotta de nem lett okosabb. Már kezdte feladni ezt a ügyet, mikor Lestor lépett be hozzá. Halk kopogás. -Igen! - Elnézést nyomozó, csak van egy szemtanú az áldozat ügyében. - Nah végre valami hír és ki az? - Itt van a kihallgató szobában. - Pár perc és megyek! - Rendben. - Majd távozott a rendőr, nem sokkal később Don is követte őt. Helyet foglalt a szemtanúval szemben, ki egy csinos fiatal nő volt, hosszű szőke haj, kék szem. - Üdvözlöm én Don vagyok, nyújotta hölgynek a kezét. -Tiffani. - Válaszolta. Majd rágyújtott egy cigarettára. - Ugye nem zavarja a nyomozó Úrat? - Fújta ingerlés képpen arcába a füstöt. - Csak nyugodtan. - Felelt, miközben majd beleszívót volna még egy slukot. - Na de térjünk a tárgyra Tiffani. - Kérlek meséld el nekem mit is láttál, azon az éjszakán! - Kollegáinak már mindent elmondtam. - Fújt egy nagyot. - Az lehet, de nekem még nem. Kérlek mond el mégegyszer, részletesebben, hátha valami kimaradt. - Pár perc néma csend, farkasszemet néztek, majd megszólalt a lány. - -Na, jó, ha ez kell, hogy elmehessek innen, legyen; Nem ismertem az áldozatot, csak látásból. Elég szemrevaló nő volt és sok kuncsafjta, ezért sokan irigyek voltak rá, de én nem. Szerencsére, mint látja én se panaszkodhatok. - Mutatott végig magán, és kellette magát. Don szeme egy pillanatra végig futott a nő testén, majd magához tért. - Igen és? - Szóval. - Folytatta; - A gyilkosság éjszakáján egy furcsa sötét ruhát viselő kapucnis alak szólította meg a lányt, majd eltüntek a sikátorba. Nem gondoltam semmi gyanúsra, hiszen van aki a utcán, más házába, akár kocsiba csinálja. Nekünk kurváknak csak a pénz számít. Aztán már én két menetet is lezavartam. - Itt megállt és a száját nyalogatta Tiffani! De a nyomozó nem hagyta elcsábítani magát, bármenyire is tetszet neki. - Folytassa kérem! - Feltűnően soká tért vissza, így odamentem a sikátorhoz, ahol utoljára láttam, ott feküdt véresen a földön. Aztán felkiálltottam és elfutottam a rémülettől. - Miért nem hívót rögtön segítséget? - Féltem, megijedtem. Olyan kihült volt a teste, borszaztó látvány volt. - Itt látszót a lányon, tényleg nem hazudik, más lett a gesztikulálása és arckifejezése. - Szóval nem ismerte fel a tettest? Nem tudja lehetet e az áldozatnak rosszakarója? - Nem sajnos, sokan nem kedvelték, de olyant aki megölte volna, arról nem tudok. - Rendben, köszönöm a segítségét. - Akkor elmehettek vége? - Igen, de ne hagya el kérem a várost, és ha eszébe jutna bármilyen apróság is hívjon fel kérem. - Odanyújtotta névjegyét majd elköszöntek. A nyomozó felvitte magával jegyzettömbjét és kiírta a aktákból, illetve Tiffani valómásából miket tudunk. "Egyik éjjel egy prostituáltat megöl egy ismeretlen férfi. A tettes kiléte, indoka nem ismert...." Nem sok. Majd elindult körbenézni a tett helyszínén, nyomokat keresni.

3. rész Egy újabb gyilkosság

Hamar kiért a gyilkosság helyszínére. Még körbe volt szalagozva, kordonnal lezárva a hely, de már nem voltak rendőrők. Körbekérdezett, vizsgálodót a nyomozó de semmi érdeménye nem volt. Mintha a sötétben tapogatozót volna.Mivel nem talált értékes nyomot, amin folytathatta volna nyomozást, egy közeli ebédlőbe ült és steaket rendelt sült burgonyával meg savanyúval. Megjegyezte milyen csinos a pincérnő majd fizetett és távozott. Jóllakottan már is könyebben megy a munka. Kocsiba szállt és vissza az őrsre. Bement a kapitányhoz. - John, hogy is mondjam. Ez még talán nekem is bonyolult ügy. Semmi kiindulási pontom nincs. Akárhogy agyalok, nyomozok zsákutca. Szerintem a tettes vagy ismerte az áldozatot vagy alaposan megtervezhette a megölését, mert precíz és pontos munkát végzet. Sehol egy nyom, bizonyíték, ujjlenyomat. Nem hinném hirtelen felindulásból elkövetett gyilkosság lenne. - Don, Don Don, öreg barátom, talán tévedtem volna mégis veled kapcsolatban. Nem vagy formába. Lehet leszokóban vagy a bagóról, alkoholról, adsz a megjelenésedre, összekaptad magad, de hogy kifogna rajta egy ilyen ügy? - Mi tagadás barátom, talán még is megöregedtem. - Ekkor Lestor rontott be kopogás nélkül. - Kapitány! Újabb gyilkosság történt nem messze az előző tett helytől a múlt éjjel! - Most találták meg a holtesttet, szintén egy kúrva, bocsáánat akarom mondani egy fizetős nő az áldozat. - John Donra nézett. -Nyomozó mire vár még? Itt a nyom, talán összefügg a két gyilkosság! - Több mint valószínű. -Válaszolta és el is rohant utána járni az esetnek.
-Álll ez egy lezárt terület! -Mondta egy civil rendőr a öregnek. -Don vagyok és én nyomozom az ügyben. - Majd megvilogtatta igazolványát. - Elnézést Uram, menjek nyugodtan. -Állt félre majd tartotta vissza a kíváncsiskodó tömeget. - Mit lehet tudni az áldozatról? - Lépett a nyomozó a rendőrökhöz. - Tegnap éjszaka folyamán ölhették meg, torkonszúrták, elvérzett egyből. Prostituált, nincs hozzátartozója, és szemtanú se. - Értem. - Odahajolt a letakart nő felé, s elhúzta a leplet, megdöbbenve látta, hogy hasonló az előző áldozatra. Sötét hosszú haj, zöld szem, és a testalkata is. Körbenézet még egy keveset, majd visszament a kapitányságra. Szokásához híven, forgós székében ülve hátradőlve lába íróasztalon akták folretolva toll szájába gondolkozott. Kopogtattak, majd a kapitány faggata az esetről. - Fönök, nem tévedek nagyot, ha azt állítom egy sorozatgyilkossal van dolgunk. - Erre a kapitány megdöbbent, le is ült egyből nyomozóval szembe. - Hogy érted és miből gondolod ezt? - Nézd John, két nap alatt két gyilkosság. Áldozatok prostituáltak, kinézetük megegyezik, a tettes ismeretlen, szemtanú egyiknél se volt. - Hm, morfondírozót az öreg kapitány, majd egyetértett beosztotjával. -Ez rosszabb, mint gondoltam. Ha így van, számítanunk kell újabb gyilkosságra, viszont nem ülhetünk tétlenül addig, a sajtó már így is darabokra szed. Don minden bizalmamat élvezed, kerítsd elő a tettest, mihamarabb! - Majd felállt és elindult az ajtó felé, de még visszanézett. - Én megyek, addig lekötöm ezeket a szenzációhajhász hiénákat!

4. rész Ameghiúsult terv

- Már egy hét eltelt a két gyilkosság óta, de semmi fejlemény az áldozat kilétéről! - Mondta Lestor, Donnal szemben ülve. - Türelem, szerintem sejíti a gyilkos, hogy a nyomában járunk, így megbújt egy kicsit. Vár a megfelelő pillanatra, aztán lecsap. - Don, mi van ha tévedtél? Ha nem is sorozatgyilkossal van dolgunk, csak véletlen egybeesés az egész. Állt fel a székből a rendőr. - Nos Lestor, ha igazad van, és tényleg hibáztam, ezúttal végleg. Tette fel lábát az íróasztalra. - Hogy érted ezt? -Úgy, hogy ha nem sikerül ezt az ügyet megoldanom felmondok. Kilépek és végleg felhagyok a rendőri hivatással. - Itt Lestor egy kicsit meghökkent. - Végleg felmondani a nyomozói állásod? A karierred, hírneved, mindent ellöknél egy ügy miatt? Mikor számtalan megoldótt ügyed volt? - Igen. - Állt fel a székéből, majd asztalra támaszkodott. - A kapitány tud erről? - Nem, és kérlek ne is szólj neki. Csak te tudsz erről, majd idejében megtudja, bár jobb szereteném, ha nem tudná meg semmikor ő se és más se. - Értem, te döntésed, de kérlek alaposan gondold meg Don. -Majd elköszöntek és távozott. Későre járt a nyomozó is kezdett pakolászni, indult volna haza, mikor dossziéjai közül kicsúszót egy kép, amit hamar felvett és az egyik halott áldozat volt. Darabig nézte, majd eszébe jutott egy terv, miként csalhatná elő rejtekéből a meglapuló gyilkost, ehhez azonban a kapitány engedélye kellett. El is tette magát holnapra, s másnap első útja fönöke irodájába vezetet, ahol is be számolt tervéről. - Nem, kizárt! Egyetlen nőt sem használok csalinak, pláne nem egy kolleginát! - De John, mi a háttérbe figyelnénk, nem esne baja. - Nem kockáztatok Don! Bármilyen képzettek is a rendőreink, veszélyes. Egy apró hiba, baki és egy újabb áldozatot lökünk a gyilkosnak. A sajtó és a feletteseim ízékre szednének, értsd már meg! - És ha önként vállalná valaki? Nem parancsra? Álruhába öltöztetnénk egyik a, két halott nőhőt hasonló rendőrnőt, aki jól képzett és tud magára vigyázni? - Itt az idős kapitány picit elgondolkozott, s szája szélét húzgálta. - Tételezzük fel egy pillanatra belemegyek, összejön a terv, az a pszhiopata ráharap csalira... Nem tudom meredek az egész. - Kérlek John, mint barátod, hisz te adtál újabb esélyt! Nézd összeszedtem magam, ahogy ígértem, nem iszok, nem bagózók majd egy hete és már kezdem a kirakóst is összerakni. Egy pici kell, és meg lesz az ügy. - Rendben, rendben, ha találsz egy ilyen nőt és magától elvállalja ádásom rá, de ha elszúród.. - Nem fogom! - Kiálltotta szavába vágva, majd elviharzót.
-Biztos bevállik a terv! - Mondta egy teltebb hosszú sötéthajú nő, zöld szemekkel miközben Lestorék prostit próbáltak faragni belőle kinézetre. - Igen ne félj Emíilia, én és Lestor a kellő távolságból figyelni fogunk, amint felbukkan egy gyanús alak közbelépünk. - Nem tudom Don, az örsön még jó ötletnek tűnt, szívesen segítenék elkapni azt a mocskot, de így itt ebbe a pillanatba, őszintén berezeltem. - Kérlek a cél előtt ne ad fel, vigyázunk rád nyugodj meg. - Nyugtaták az ijedt lányt, majd a sikátorból kinoszogatva a bár elé irányították. - Sok sikert Emília bátorság! - Kiálltották halkan meg ne hallja más. - Már órák óta posztol a szerencsétlen! Ne fújuk le az akciót? - Fordult Don felé társa. - Ne, még várjunk kicsit, érzem eljön! - Emília is idegesen ide oda mozogva álldogált hátra hátra pillantva, már kezdte unni az egészet, mikor egy idegen kapucnis alak bukkant fel a sötétből s indult az álcázott rendőrnő felé. - Nézd csak ott jön valaki? - Mondta Lestor, s mutatott az idegen felé. - Látom, ugye mondtam eljön, ő lesz a mi emberünk, készülj. - Tette pisztolytokjára kezét a nyomozó. Az álprosti látva feléje közelgő alakot, egyre jobban pánikolt, de próbálta fegyelmezni magát és tartani a megbeszélt ütemtervet. - Szia csinibaba nem fázol ilyen lenge öltözékbe? - Így hogy kérdezed egy kicsit, mi lenne ha felmelegítenél? Végíg pillantotta a nőt a fickó, nem leplezte mennyire tetszik neki. A rendőrnő látszólag adta a szerepét, belül viszont remegett a félelemtől, de bízót társaiban. - Gyere csinibaba, menjünk egy nyugodtabb helyre. - És elvezette egy kihalt sikátor felé. - Ez hamar ment, gondolták a többiek és követték. Nem mertek hamar lecsapni, nehogy tévedjenek, biztosra szerettek volna menni. Elérték a sikátort és egy lélek se volt ott, a fcikó elkezdte vetkőztetni taperolni az idősebb nőt, mikor az ellenkezett. - Mivan édes? Hisz nem eza dolgod? Megfizetlek nyugi! - Folytatta volna, mikor újból ellökte a nő. - Látni szeretném az arcod! - És húzta volna le a kapucnit, de a fickó megfogta a kezét. - Nem kell látnod, én vagyok a kuncsaft, én fizetek, azt teszed úgy ahogy mondom ! - Erőszakoskodott a nővel! - Hé ez fáj! - Kiálltott fel, ezt hallva Donnénak se kellett több elindultak feléjük. A fickó miután ellenkezésbe ütközött egy bicskát kapott elő zsebéből s a lány torkához szorította. - Így járnak, kik nem engedelmeskednek, te büdös kurva! - Állj álljon meg! Rendőrség kezeket fel! - Kiálltották odaérve, így a riadt idegen eldobta a kést s elmenekült. - Lestor utána futott, míg Don a megijedt nőt vigasztalta. - Nem esett bajod jól vagy? Igen, köszönöm, pont időben. Egy percel később jöttök megöl az a pszihopata. - Elmenekült! - érkezett vissza Lestor is zihálva. -Francba megint meglépett, de most már majdnem elkaptuk. - Viszont tudja hogy a nyomába vagyunk. - Zárta le a beszédet Lestor, begyüjtötték a kést majd elhagyták a helyet.

5. rész A gyilkos nyomában

-Nos fiúk, sikerült az akció? - Kérdezte a kapitány a viszatérő rendőrőket, de Lestor csak a fejét csóválta. - Mondtam meredek, szerencse nem történt nagyobb baj. - Egy kis híja volt pedig, viszont a mozgásból, hangból és kinézetéről megállapítható férfival van dolgunk olyan húszon harminc év körülire tippelnék, és van egy késünk. Talán van rajta ujjlenyomat, még a laborban vizsgálják. - Tette hozzá, reménykeltően Don. - Hát nem sok, de semmitől több. Egy hetet adok a ügyre, ha nem sikerül, kerül a mególdatlan ügyek közé. De John miért? Igaz kis lépésekben, viszont egyre közelebb kerülünk a megoldáshoz. Talán a labor után okosabbak leszünk. - Figyelj Don millió ügy folyik be a kapitányságra, rablás, gyilkosság, nincs elég emberünk. Sajnálom, remélem sikerül időbe kézre keríteni a gyilkost, ha nem, új ügyet kapsz. - Erre a nyomozó csalódottan köszönt el a felettesétől, mégegyszer megkérdezte Emíliától, ki elég hamar szolgálatba áll hogy, "hogy van", majd labor felé vette irányít, sürgesse őket. Pár óra elteltével meg is jött az eredmény 99% os pontosággal, mire a nyomozó sietve rohant vissza az örsre. - Kapitány kapitány. - Rontott be kopogás nélkül hozzá, ki épp Lestorral tárgyalt egy másik ügy részletein. - Mond Don mi a  baj? - Itt a eredmény, a laborból jövök. - Lobogtatta kezébe a papírt, miközben tüdejét majd kiköpte. Lestor vette el tőle s olvasta hangosan. - Matthes Okoner, 25 éves egyedülálló férfi. 180 cm magas sportos testalkat, barna rövid haj és barna szem. Hm milyen részletesn jellemzés. Ez már valami! - Gratulálok Don, de miért nicns még bent a feltételezett gyilkos? - A címét és egyéb adatait Susan most keresi a gépbe. - Halk kopogás. - Igen tessék? - Mondta John. - Én vagyok fönök tessék Don a kért adatok. - Köszi te titkárnők gyöngye. - Erre Susan magukra is hagyta fiúkat, visszatért kis asztalához a többi irodista közé. - Nézzük csak, olvasta Don. Matthes címe, Road Street 23. A/3 épület.  Munkahelyei, CleanS. cégnél takarító 2 évig, majd Ib.Ker-nél 3 év közmunka. - Lestor gyerünk, minden adott elfogjuk ezt a gaztevőt. - Várjatok. - Szólt utánuk a kapitány. - Most adok nektek egy egységet, erősítés nélkül ne menjetek. Nem csúszhat ki mégegyszer a kezünk közül. - Kösz fönök. - Majd 3 zsúfolásig tele rendőraútó hagyta el a rendőrséget, útba a Road Street felé.

6. rész A hajsza

Fél óra elteltével ki is írt a hatóság a megadott címre, hamar körbevéve az épületet. - Most elkapunk! - Mondta Don Lestorna kocsiban ülve, majd elővettél fegyverük a tokjából és szorosan kezükbe tartva elindultak a ajtó felé. A nyomozó és segédje közelítette óvatosan a házat, míg a többiek a kocsik mögül fedezték őket, illetve biztosították a helyszínt. Ajtó zárva, a környék kihalt volt. Don határozott mozdulattal berúgta ajtót majd fegyvert maguk elé tartva kutatták át a lakást. Kis garzon volt egy szobával, így sok időbe nem telt. -Konyha tiszta, mosdó tiszta, szoba is. Megállapítva üres a lakás, eltették a  fegyvert, eközben méár a többi rendőr is bement. Pár óra múlva kijöttek a nyomszakértők is mintát venni, eközben kordonokkal és szalaggal vették körbe a gyanúsitott lakását. Már pár kíváncsiskodó ember is megjelent, kiket alig tudtak a rendőrők visszatartani. Kihallgaták a nyomozók a szomszédokat és a tulajt is.  Don telefonja csörgöt. -Igen kapitány? - Meg van a tettes? - Sajnos nem. Annyit sikerült kideríteni bérli évek óta a lakást, és munkahelyei mellett voltak mellékállásai. Lestor most indult el Volt munkaadóji címére, kideríteni tudnak e használható információt. Találtunk többek között egy sportbérlet kártyát, most akarok elindulni utána járni, ott tudnak e valamit, de kiadtuk a körözést és már kollegák a képét is elkezdték kiplakátolni. Száp munka, szerintem órák kérdése és meglesz.- Remélem fönök, szorul a hurok körülötte az biztos. Majd letéve telefont, útnak is indult a címre, miközben kocsijába beszállt a nyomozó egy kapucnis alak figyelte őt nem messze egy nagy fa mögül. *Jó napot kívánok! Lépet be Don a fittnes center bejáratán. Nyomozó vagyok és egy gyanúsítottat keresünk, feltehetően ide jár edzésre. Matthus a neve és egy kép róla. - Majd megmutatta a férfi képét a nőnek, ki így nem tudott segíteni elsőre. -Várjon uram, rengetegen járnak ide, mindjárt a nyilvántartásba megnézem. - Á igen meg is van. Pár hónapja vett bérletet nálunk az úriember nem is sokat járt ide, sajnos többet nem tudok mondani, mint mondtam több tucat ember megfordul itt, saját öltözője senkinek sincs, és új embereket pláne nem tudjuk megjegyezni. - Értem hölgyem és köszönöm a segítségét. - Visszafele tárcsázta kollegáját, talán ő többet tudott meg. -Haló Lestor? Itt Don! sikerült valamit megtudnod! - Helló Don, hát sokat nem. Voltam két munkaadójánál is, amit sikerült megtudni elég magába zárkozó, precíz ember volt, nem túl beszédes, mindig időben megjelent, munkájára nem volt panasz. Váltás oka, jobb munkát kapott, jobb fizetéssel. - Esetleg valami tipp, merre bújkálhat? Utalás bármi hol keressük? - Sajnos nem, de már biztos észrevette körözük, lakására nem mehet vissza, barátai nem voltak, ez megnehezíti kicsit a dolgot. - Értem köszi az infót, szólj ha bármi fejlemlény van. - Rendben, te is hello.

7. rész A bosszú

Don a városban kocsikázót, mikor újból csörgöt a telefonja, Lestor volt az. - Jó hír Don, képzeld az egyik szomszéd most jelentkezett, jóban volt Mattheus-al és elég érdekes információkat árult el. Többek között, exeiről beszélt, akik szintén hasonló alkatú és kinézetű nők voltak, mint az áldozatok. - És eddig miért nem jelentkezett ez a titokzatos szomszéd? Úgy tudtam nicsennek barátai a gyilkosnak? - Állítólag nyaralni volt a gyerekeivel és most érkezett haza külfölfről, most hallotta mi történt, rögtön jelentkezett a kapitányságon. Gondolta értékes információkkal szolgálhat,és van is egy cimünk. High Street 23. Gabe Hilton lakik ott, egy 50 körüli nő a gyerekével. Ha a forrásom nem csal, épp otthon tartózkodok, éveken át együtt éltek, majd valamiért kidobta a gyanúsítottat, ha valaki, Ő biztos többet tud. - Rendben Lestor, szép munka! Máris odamegyek. - Letette a telefont, satufék és megpörgette a kormányt. Felrakta a villogót a kocsita és útnak is eredt a nyomozó. * Halk kopogás egy zöld területes kis emeletes ház ajtaján. Kapucnis alak áll ajtóba, majd egy idősebb fekete hajú nő nyit ajtót, zöld szemei szikrát szórtak, mikor felismerte a alakot. A fickó levette a kapucnit majd félrelőkve a ideges nőt, berontott. - Mattheus, te mit keresel itt? Veled van tele az egész város, üldöz a rendőrség! - Tényleg tetted azt a sok szörnyűséget, amit a tévékben mondanak. - Ennek nem így kellett volna történie, Gabe. - Ült le az ágy szélére, majd lehajtva fejét, tarkóját vakargatta a férfi. Szétnézett a kis garzon lakásba, és magába örömmel nyugtázta egyedül találta otthon volt párját, ki éppen ebédet főzőtt. A konyha pulton hús, gáztúzhelyen lobogó víz, kés félrerakva. - Mattheus, elmagyaráznád mi folyik itt? Nem is kell hívóm a zsarukat egyből. - Erre ingerülten állt fel a helyéről a fickó kikapva kezéből a telefont. - Azt próbáld meg te szajha. - Majd elkapta a torkát és fojtogatni kezdte. - Mit csinálsz? Elment az eszed, engedj el azonnal! - Ellenkezett a nő, majd előkte magától. Ezútán felkapta a konyhakést a ronyg melől és a nőre fogva fenyegette. - Minden a te hibád, miért dobtál el? Szerettelek! - Ha enyém nem lehetsz senkié se leszel! -Hadarta a fickó késsel hadonázva. - Kérlek ne tedd, gondold át jobban, ne tégy olyat mit később megbánhatsz. - Lépett ajtó felé lassan a nő és ijedten próbálta lebeszélni a volt párját, újabb gyilkosági kísérletéről. pár perc múlva elkapta a férfi a nő torkát ismét és másik kezében a kést fogta közvetlen szemei elé, innen már nincs visszaút. Együtt halunk meg édes. - Erre a  nő kiálltott egy hangosat, s betört az ajtó. Don lépett be fegyverrel a kezébe és Mattheusra fogta, aki ijedtébe hátrált a nőtől és kiejtette a kezéből a kést. Elrohant az erkélyre,utána a rendőr. Mire utolérte, azonban  már csa a fiú tetemét találta a földön szétkenve, aki időközben leugrott és arcal topintotta esését. - Jól van asszonyom? - Kérdezte a síró hölgytől, ki még nem tért magától a soktól. - Igen köszönöm, pont időbe jött. Nem sokkal rá, kiérkezteke  a mentők, kik nyugtatót adtak a nőnek, és elszállították a fiatal férfi holtestét. Megjött az erősítés is, lezárták a területet, felvették a nő vallomását, majd pár óra után távoztak. 

Egy hét telt el az eset óta, Gabet beidézték, hogy elmesélje mi is volt közte és Mattheus közt, ami ilyen alattomos tettekre késztesse. Don részletesen kihallgata a nőt, majd megállapította, hogy egyszerűen nem tudta a szakítást feldolgozni, ezért hozzá hasonló nőkőn vezette le feszültségét. Valahol sajnálta is az elkővetőt, hisz nem így kellett volna befejeződjön, egy jó pszhihológus talán kezelni tudta volna a helyzetet, de sajnos sok hasonló esettel találkozót és fog is, gondolta. Megköszönte a nőnek segítségét. Majd elrakta az esetről szóló papírokat a lezárt dossziék közé. Beült a kocsijába és hazament a jól megérdemelt pihenését eltölteni.

VÉGE

Oldal: Don nyomozásai 4. ( A pszhiogyilkos)
Írásaim - © 2008 - 2024 - klanhaboruk.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat